Nem volt egyszerű dolgom de a tetőn, valamikor aprópénzzel működő távcsövet , illetve annak maradványát is becipeltem. A zuhanásban megsérült, de az egyik oldalán bár megrepedt a lencse, még látni is lehetett. Az első szintről is ráláttam a városra. A tűz lassan kialudt, csend és sötétség borult a környékre. A városban folyamatosan égtek a tüzek, így olyan volt mintha, egy római hadsereg táborozna a romok között. A távcsövet a városra állítottam, de nagyon óvatosan kellett mozgatnom, mivel igen instabilnak és törékenynek bizonyult.
Betakaróztam, a hátam a falnak vetettem, és meg-meg aludtam, de amikor, egy pillanatra felébredtem, minden esetben próbáltam megfigyelni a romokat. Az egyik felébredés után, már távcső sem kellett, azonnal észrevettem a zöld fényeket. Apró pontokként világítottak, de nem mozogtak, és meglepően sok volt belőlük még úgy is , hogy az épületek egymáson hevertek.
Több órán keresztül figyeltem a történéseket, nagyon érdekes tapasztalat volt. A távcsövön keresztül néhány homályos alak is kivehető volt, akinek a mozgásán világosan látszott hogy azt a területet járták csak be amelyik, úgymond hozzájuk tartozott. Az a tény amit itt láttam, kicsit megnyugtatott, mondjuk, nem tudom mi történne ha ezeknek a lényeknek melyek valaha emberek voltak , prédára vadásznának.