Egy kis világvége.

2024. március 26. 17:44 - Berrick

2.rész : Merengés

 service.jpg

 

Az első rész : Katt Ide

 

megpróbáltam, tényleg megpróbáltam, kideríteni mi történt és majdnem bele is haltam. Ezért amennyire lehetett alkalmazkodtam, eddig sikerült, most itt vagyok egy cél előtt, nem szabad elbízni magam. Továbbra is lassan és körültekintően kell haladnom , ha el akarok jutni oda, ahová indultam, megnézni az otthonom és megtudni, hogy a reményem, ami a családommal kapcsolatban eddig életben tartott, csak hiú ábránd, vagy van valóság alapja.A merengés közben szépen lebukott a nap, már csak pár színfoltot hagy a bejárati üvegen, fogytán az idő. Gyorsan átfutom még mi van az iroda részben. Egy bontatlan ásványvíz, nagy érték a műanyag, ismét bizonyította, hogy nem bomlik le bármi is történjen is. Bár tudjuk milyen a hatása a környezetre, mot épp az életemet menti meg nap mint nap.  Nincs más olyan, ami használható lenne, leszámítva néhány régi plasztik kártyát egy fiókban ezeket zsebre teszem. Kemény anyag ha kell nyilhegy lesz belőle, vagy egyéb hasznos tárgy.

Ételből nem sok van szinte minden tönkrement már. Azok az ételek maradtak ehetőek, amit teljes egészében műanyag csomagolásban helyeztek el, minden ami nem ilyen, az egyszerűen megromlott már , vagy éppen szennyeződött és ehetetlen. 

Inni sem egyszerű, kivéve a műanyag palackokat és ami nem tartalmazott szénsavat , ezek egyszerűen szétrobbantak, megsemmisítve a palackokat. Természetes környezetben nagy áldás ha van víztisztító kancsó, vagy ha sokáig vagyunk egy helyen csinálni is lehet egyett.  A legtöbb csoki vagy chips , tej vagy éppen gyümölcslé, ahol fém van a dobozban, beleivódott, magába az ételbe, apró kicsit fém szilánkok vannak benne, ezt megtapasztaltam gyorsan, a törés első napján, majd jó ideig inni is alig bírtam egy mogyorós csoki miatt.

Próbáltam mágnessel kiszedni a szilánkokat egy ételből, de sajnos valami összeomlott a világban, mert a mágnes hatékonysága sokkal kisebb volt mint reméltem és nem voltam biztos abban, hogy minden részecske kijött az ételből.

Valami teljesen felborult , mivel a fémek állaga rohamosan változik a vékony és gyengébb fémek hamarabb indulnak oszlásnak elgyengülnek szétesnek , de a vas vagy fém ötvözetek is elkezdtek rozsdásodni. Mintha szétesnének a kötések , úgy hullanak össze a fémből készült dolgok. Még állnak az utca lámpák vagy kint az autók az udvaron de ha terhelés éri őket, akkor valószínűleg sokkal gyorsabban rongálódnának.Manapság el lehet törni egy feszítő vasat ha kicsit jobb kondiban van az ember. A kések életlenek és nem is lehet élezni őket , vágás közben képesek elpattanni. 

Nem véletlenül nincs fegyverem, legalábbis fém fegyverem mert kiszámíthatatlanok. Láttam már pisztolyt felrobbanni egy ember kezében, és elvesztettem egy két fogamat is mert fém volt a korona alapja. A nemes fémek esetében jobb a helyzet de nem sokkal , ezért is hordok magamnál egy antik levélbontó ezüst kést amit kicsit kiéleztem. Persze a hidak még nem dőltek össze de nagyon ijesztő hogy alig pár hónap alatt komoly korrózió jelent meg akár vastag anyagú fém alkatrészeken is.

Sok savanyúságot , olajos magvat, vákum csomagolt aszalványt tudok enni, illetve ott vannak a tészták, rizs amikben nem találtam veszélyt eddig, de nagyon nagy kérdés , hogy ezek meddig állnak el. 

Mondjuk nem hittem, hogy a száraz kutyatáp ehető, de az, és sajnos kell a fehérje a szervezetnek, ennek beszerzése az egyik legnehezebb és legveszélyesebb dolog. A napi evés, ivás,külön tortúra lett, mindenre oda kell figyelni ha meg akarjuk élni a másnapot. Amikor rám omlott a világ még 107 kg voltam , most jó ha 75-80 között lehetek.

Lassan teljesen lebukik a nap , be kell zárkóznom. A belső rész ablakait letakartam már, a wc tartály vize nagy érték ilyenkor. A hátsó ajtón a retesz rozsdás már, de tartani fog és még halkan is elhúzható. A fa ajtó külső kilincsét még leszedem gyorsan utána belűről eltorlaszolom. Most nincs lehetőség tüzet gyújtani így marad a száraz étel és a víz. A polifom matrac és a takaró. Sokat gyalogoltam mire ide értem, ébernek kell lennem oda kell figyelni mindenre, de megpróbálok aludni egy kicsit. Leterítem a dolgaimat a poros padlóra, de ennek örülök, mert a por azt mutatja, ez a ház biztonságos. van egy nagyméretű gyermek órám, ami felhúzható és nem fém, ez az egyik legnagyobb értékem, mivel ezzel követem az idő múlását és más nem is működik. Még gyorsan megnézem , majd visszagombolom a hátizsákba. Nyolc óra múlik lassan, a nappal együtt fekszem és adja az ég azzal is kelek majd. 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://9kilometer.blog.hu/api/trackback/id/tr1818364335

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
Egy kis világvége.
süti beállítások módosítása