Nem volt egyszerű dolgom de a tetőn, valamikor aprópénzzel működő távcsövet , illetve annak maradványát is becipeltem. A zuhanásban megsérült, de az egyik oldalán bár megrepedt a lencse, még látni is lehetett. Az első szintről is ráláttam a városra. A tűz lassan kialudt, csend és sötétség…

    A következő napok viszonylag zavartalan mederben folytak. Folyamatosan követtem az autópálya vonalát kicsit el el térve tőle, amerre rövidebb volt az út. A civilizáció nyomainak peremén éltem, a mindennapokat és próbáltam jól időzíteni. A tapasztalatok folyamatosan áramlottak és napról napra…